Sokszor ámultam egy egy vízben tükröződő tájképen. Megigézett a tökéletes tükröződés. Kivárni a teljes szélcsendet. Elűzni az összes békát. Ennyi lenne? Aztán megfordítottam a képet. Ez lett. Ámuljatok!
Sokszor ámultam egy egy vízben tükröződő tájképen. Megigézett a tökéletes tükröződés. Kivárni a teljes szélcsendet. Elűzni az összes békát. Ennyi lenne? Aztán megfordítottam a képet. Ez lett. Ámuljatok!
Ez Várad legfényképezettebb pontja. A városháza ráfolyik a folyóra. Nem tudtam, akartam elkerülni ezt a giccses pillanatot. A látvány felülír minden esztétikumot.
2008 szilveszterét Markazon töltöttük. Az új évet egy rövid kirándulással kezdtük a havas, deres tájban. Hideg volt minden.
Ezt a fotót 2009 nyarán egy hajnalban készítettem. Egész éjjel a siófoki vitorláskikötő dokkján ücsörögtünk. Egy verseny zsürijében szerepeltünk. Hajnalban álmosan a fényképezőgépen matatva találtam ezt a beállítást.
A csend. Elmesélhetetlen.
Elhelyezkedem. Mintha lennék. Figyelem, ahogyan az ujjaim végigfutnak a billentyűkön. Néhány gombnyomás, láthatóvá válok a megfoghatatlanban. És közben próbálom megfejteni, mit keresek itt.
Ha olvasol, ha nem futsz el innen, hagyd itt a nyomod.
Xaba